Az kiskutyák új tulajdonosokhoz többször féregtelenítve és koruknak megfelelően immunizálva kerülnek.
Féregtelenítés:
3-6 hetes korig: hetente
6-12 hetes kor: 2 hetente,
12 hetestől fél évesig: havonta,
Fél éves kortól: fél évente.
Ha már kapott oltást a kutya, mire hozzánk kerül: az aktuális állapotnak megfelelően folytatjuk a sort saját protokollunknak megfelelően.
A kölyökkutyák oltásait kb. 6-8 hetes korban tanácsos elkezdeni. Az elválasztás után legalább 10 napot kell várni, mert az anyaméhen belül felvett illetve az anyatejjel kiszopott ellenanyagok még a kölykök vérében keringenek, és az oltóanyag által kiváltandó hatást károsan befolyásolják. Az anyai ellenanyagok szintje az elválasztást követő napokban radikálisan csökken, és a kis állat fokozottan fogékonnyá válik a betegségekkel szemben, ezért az utcára ebben az időszakban tilos kivinni a kölyköt!
Az utcai sétáltatást tanácsos az első három védőoltás után elkezdeni a kutyák javasolt védőoltásait a következő táblázat foglalja össze: Pesze, egyéni oltási programja, és ajánlott védőoltása lehet más-más a választott állatorvosnak területenkénti fertőzési veszélyek szerint. (pl.kullancsveszélyes környék)
8 hetes: Parvo
10 hetes: Kombinált oltás , mely tartalmazza az alábbi betegségek legyengített élő kórokozóit: parvo, szopornyica, májgyulladás, leptospirosis, parainfluenza.
12 hetes: Kombinált oltás, ismétlő
3-6 hónap közötti kutya veszettség elleni oltása kötelező, rendelet írja elő, ezt fél év múlva meg kell ismételni.
Az ismétlő veszettségi oltással együtt a kutya megkaphatja a kombinált oltást is.
Ezeket az oltásokat évente ismételni kell (kombinált-veszettségi)
KUTYABETEGSÉGEK
Leptospirosis
A Leptospira canicola, L. Icterohaemorrhagiae, ritkábban a L. pomona, L. grippotyphosa, L. sejroe, L. hardjo által okozott megbetegedés, amely fiatal (1-2 évnél fiatalabb) kutyákban heveny lezajlású, lázzal, étvágytalansággal, sárgasággal, hányással, hasmenéssel, idegrendszeri tünetekkel jár. Felnőtt kutyákban idült vesegyulladást, következményes uraemiát okoz.
Lyme-kór
Világszerte, így hazánkban is előforduló betegség. A kórokozó természetes gazdái a vadon élő rágcsálók, közvetítői a kullancsok. Háziállataink kullancscsípés során fertőződhetnek meg. A betegség lázzal, étvágytalansággal, bágyadtsággal, a csípés helyén bőrpírral (nehéz észrevenni), ízületi fájdalommal jár.
Szopornyica
Világszerte előforduló, nálunk is gyakori betegség. Jellemző rá a láz, amely 41°C-ot is elérhet, majd néhány napos tünetmentes időszak után ismét láz, ekkor már a felső légúti nyálkahártyák hurutja, kötőhártya-gyulladás, mandulagyulladás, hányás, hasmenés is csatlakozik a kórképhez. Előfordul még bőrkiütés, a talppárnák-, az orrtükör hyperkeratosisa, és az idegrendszeri tünetek sorában tompultság, rángógörcsök, mozgászavar, bénulások. Vemhes szuka elvetélhet.
Parvovírusos hasmenés Magyarországon nagyon elterjedt a betegséget okozó vírus, a vakcinázásnak köszönhetően ritkulnak a megbetegedések. A betegség lázzal, véres hasmenéssel, kiszáradással, kölyökkutyákban szívizomgyulladással jár, magas a mortalitás. A frissen fertőződött állományokban minden korú kutya megbetegedhet, a régóta fertőzött területeken főképpen a 2-5 hónapos ebek. A szívizomgyulladással járó forma a 3-7 hetes kölyökkutyák betegsége.
Fertőző májgyulladás
(Kutya adenovírus 1)
Hazánkban is előforduló, hevenyen lezajló, gyorsan terjedő, hányással, sárgasággal, vérérkárosodással járó betegség. A 3 hónap 1 év közötti kutyák különösen érzékenyek. A beteg kutyákban a fehérvérsejtek megfogyatkoznak, testszerte ödémák, vérzések keletkeznek, máj-, vese-, és agyvelőgyulladás alakul ki. Kennelköhögés
Összetett kóroktanú betegség, melynek okozói egymást segítve alakítják ki a kórképet (Kutya adenovírus 2, Parainfluenzavírus 3, Reovírus, Bordetella bronchiseptica, Pasteurella multocida). A vírusok által legyengített nyálkahártyákban másodlagosan elszaporodnak a baktériumok is. A kezdetben savós orrfolyás, kötőhártya-gyulladás gennyessé válik, a betegek köhögnek, tüdőgyulladás alakulhat ki. A megbetegedés sűrű kutyapopulációkban gyakrabban fordul elő. Coronavírusos hasmenés
Főleg fiatal kutyákban fordul elő, azonban ritkán felnőtt kutyák is megbetegednek. A beteg kutya étvágytalan, vízszerű hasmenése van, hány, kiszáradhat
Néhány jó tanács gazdiknak a hosszú szőrű kutyák szőrápolásához a Damona kozmetikától: A hosszú szőrű fajták rendszeres kozmetikázást igényelnek. Havonta, vagy ha a gazdi is képes jól ápolni a kutyáját, akkor 6 hetente szakszerű ellátásban kell részesülniüka dekoratív szőrzet megóvása érdekében. A kozmetikában a szőrzet szakszerű átfésülése,ha szükséges bontása után speciális samponos fürdetés és szőrtípusnak megfelelő szőrkondicionáló szerrel való ápolás elengedhetetlen dolog, ha megfelelő szőrzetet szeretnénk a kutyán. Ilyenkor történik a fülpucolás, a fülszőr kiszedése,karomvágás és bűzmirigy-tisztítás is, melyek az ápolt kutyához hozzátartoznak.
A rendszeres kozmetikai ápoláson túl szükség van az otthoni, rendszeres szőrkezelésre is. Legalább heti kétszer alaposan át kell fésülni otthon is a kutyát, szőrtípushoz illő kefével, fésűvel, és szőrkondicionáló spray segítségével.Szárazon soha ne fésüljük a hosszú szőrt, mert tönkremegy, töredezett lesz.Nagyon sok helyen be lehet már szerezni a megfelelő eszközöket, és kozmetikumokat, én a partnereinknél szereplő üzleteket ajánlom elsősorban.
A tibeti terrier szőrkezelése
Ahhoz, hogy a tibeti terrier mindig szép, elegáns legyen, a gazda és a kozmetikus összehangolt munkája szükséges.ű
Ennél a fajtánál elengedhetetlen a folyamatos otthoni szőrápolás, és a rendszeres kozmetikai ellátás.
Otthon kondicionáló-szer segítségével, kefével, fésűvel kell kezelni a szőrét.
A kozmetikában pedig, a szakszerű aljszőr-kiszedés elengedhetetlen, főleg a coboly színváltozatnál.
Megfelelő gondozás nélkül a fajta szőre annyira össze tud állni, hogy kibontása komoly nehézségekkel járó kemény fizikai munka,
mely megviseli a kutyát, és a kozmetikust is, érdemes ezt az állapotot elkerülni.
Tibeti terriereknek és egyéb hosszú szőrű fajtáknak kiállításon teljes szőrben kell lenniük, kitűnő szőrkondícióban,
a standard által előírt formában.
Ez csak folyamatos, minőségi és szakszerű ápolással érhető el.
Csóka Krisztina 06-20-528-67-55 Damona Kutya és Cicakozmetika
Gyakori, visszatérő kérdés: mit és hogyan adjunk enni a kiskutyának, különös tekintettel az anyától való elválasztás körüli időszakra (6-7-8 hetes kölyök). Sokan úgy gondolják, hogy az itatás kérdése megoldott: "tejet kell adni neki". Pedig ez nem is olyan egyértelmű.
A tejet minden esetben fel kell forralni, majd lehűteni, és azonos mennyiségű vízzel ajánlatos hígítani. Még így is előfordulhat, hogy átmenetileg hasmenés, lágy széklet jelentkezik a szoktatás időszakában.
Valójában a tejre ebben az esetben nem a beltartalmi értékei miatt van szükség, hanem azért, hogy annak íze, illata csábítóbb legyen a kiskutyának, és megtanuljon inni. Az ivás megtanulása ugyanis sokkal fontosabb és előrevalóbb, mint az evésé, ugyanis a fiatal állatokat jobban veszélyezteti a szomjazás, kiszáradás, mint az éhezés.
Kölyökkorban gyakrabban fordul elő hasmenés, ami fokozott folyadékveszteséget jelent, és amelyre ebben a korban sokkal érzékenyebbek az állatok. Amint a kölyök rászokik az ivásra, fokozatosan lehet csökkenteni a keverékben a tej mennyiségét, és végül a tejet teljes egészében el kell hagyni.
Mivel kínáljuk, etessük először a kiskutyát?
Ne szárazeleséggel kezdjük! Még akkor sem, ha láthatóan szívesen és jóízűen nyammognak a kölykök a száraztápon. Jobb, ha kezdetben lédús, nedvesített eledelt (vagy beáztatott száraztápot) kínálunk, hogy a szilárd eleséggel együtt kellő mennyiségű folyadékot is felvegyen az állat. Erre kezdetben azért van szükség, mert ha a kölyök jóllakik szárazeleséggel, és nem fogyaszt kellő mennyiségű folyadékot (vizet), túlterhelheti a gyomrát, ami hányáshoz vezet, és rendellenes bomlási folyamatok indulhatnak meg az emésztőtraktusban, ami gyomor-bélgyulladást okozhat.
Hányszor etessük naponta?
Minél többször! A választás körüli időszakban napi 4-5-szöri etetés lenne az optimális, de sajnos manapság ki tudja ezt megoldani, amikor napközben majd" mindenki dolgozik. Ebben az esetben is legalább napi 3 etetésre szükség van eleinte. Később, amikor már hozzászokott a kiskutya a száraztáphoz, két etetés között napközben előtte lehet hagyni a szárazeleséget (mohó, "irigy" egyedek esetében nem javasolt az "önetető" használata).
Nagyon fontos, hogy egész nap kellő mennyiségű víz álljon rendelkezésre, hogy az állat bármikor ihasson. Feltétlenül gondolni kell arra, hogy a kölyök játékból (vagy ügyetlenségből) hajlamos felborítani az itató (és etető) edényét, ezért gondoskodni kell stabil itató edényről.
Mit egyen a kölyök?
Kezdetben alapvetően húsalapú eleséget javaslok (áztatott száraztáp, konzerv táp, főtt baromfihús, puhára főzött marhahús). A húsos ételek mellett kaphat főtt sárgarépát, és például főtt rizst is. Kezdetben csontos eleséget ne kapjon. Néhány hét múlva, amikor már jól eszik, megtanul rágni, kaphat főtt csirkenyakat. A húsételek esetén eleinte nem árt vigyázni, hogy az ne legyen zsíros (hasmenést okozhat).
Sokkal egyszerűbb a dolgunk, ha a tápok etetése mellett döntünk. A teljes értékű tápok rendszerint tartalmaznak mindent, amire a kiskutyának szüksége van. Persze itt is adódik a kérdés: melyik tápot vegyem? Általában elmondható, hogy a tápok ára egyben jelzi a minőséget is (a jobb minőségű tápok többe kerülnek). Kölykök esetében érdemes a jobb minőséget választani, még ha azok drágábbak is, mert a kölyök napi fogyasztása még viszonylag kicsi, így a drágább táp sem terheli túlzottan a pénztárcát. A tápgyártók ma már fajtára, korcsoportra, testméretre optimalizált tápokat is forgalmaznak. Kölykök esetében a "puppy", "junior", "growth" jelzéssel ellátott tápot javasolt választani
Ők is olyanok, mint a kisbabák, nem tudják, hova kell "kimenni", hacsak mi meg nem tanítjuk nekik. Ha betartunk néhány igen hasznos nevelési tanácsot, kutyusunk biztosan hamar megtanulja, hogy "mi a módi a családban" és szobatiszta lesz. Azonban az is előfordulhat, hogy ez a folyamat nem megy egyik hétről a másikra, és akár 1-2 hónap is eltelhet, mire megszokja. A probléma ilyenkor leginkább az, hogy egy kiskutyát nem szívesen fenyít meg a gazdája, sokszor inkább elnéző vele szemben.
Pelenkáról bilire
A szobatisztaságra szoktatás az egyik legnehezebb feladat a néhány hónapos kiskutyáknál. A hat hónapos vagy ennél fiatalabb kiskutyák ugyanis képtelenek pár óránál tovább szabályozni a hólyagműködésüket. Ezért, ha naponta 4-5 órát vagyunk távol otthonról, akkor egyértelműen nem ez a megfelelő alkalom egy fiatal eb vásárlására. Ha azonban semmi akadálya egy új jövevény befogadásának, akkor is folyamatosan tartsuk rajta a szemünket és ne hagyjuk, hogy a szobába piszkítson. A nagyon fiatal kutyusokat minden második órában sétáltatni kell, főleg akkor, ha előtte ettek és játszottak is.
Néhány dolog, amit tehetünk
Figyeljünk az árulkodó jelekre , úgy mint a körbeszaglászás vagy a körbe-körbe járkálás. Ilyenkor azonnal ragadjuk meg a pórázt és vigyük ki a kedvenc helyére, ahol könnyíthet magán. Ha ott végzi el a dolgát, dicsérjük meg és jutalmazzuk meg valami finomsággal.
Ha kint végzi el a dolgát, minden alkalommal - rögtön ürítés után - dicsérjük meg . Soha ne várjunk vele otthonig, ugyanis csak így tanulja meg, hogy mi az, amit elvárunk tőle. Legyenek ezek a dicséretek kissé túlzóak, hiszen a kutyus még nem tud a nyelvünkön, csak az eltúlzott hangsúlyokból, gesztusokból különbözteti meg helyes és helytelen cselekedeteit.
Ha már találtunk egy helyet, ahova kutyusunk szívesen jár, ha a "szükség" úgy hozza, akkor térjünk vele vissza mindig ugyanoda . Vigyük el hosszabb sétákra és játsszunk vele, de mindig csak a kétbetűs kitérő megtétele után.
Ha kutyusunknak mégis a szobában sikerül kimennie, feltakarítás után vigyük a "kis csomagot" arra a helyre , ahol eredetileg el kellett volna végeznie a dolgát. A szagfelismerés segít neki beazonosítani a terepet, így hamarabb megjegyzi, hogy mindig oda kell mennie.
Amikor a kiskutya éppen vizel, kommentáljuk a nagy eseményt a "pisil a jó kutyus!" vagy hasonló bátorító kifejezésekkel, így elérhetjük, hogy pár alkalom után csupán a biztató szóra nekiálljon elvégezni a dolgát az általunk kiválasztott és a célra tökéletesen megfelelő helyen.
A következetes gazdi
A kutyust rendszeres időközönként etessük, és mindig jó minőségű, magas tápértékű eleséget kapjon, ezzel is elősegítjük a szobatisztaság megtanulását. Korától függően a kiskutyának naponta 3-4 alkalommal adjunk enni. Ha mindig ugyanabban az időben etetünk, anyagcseréje kiszámítható lesz, és ez a mi dolgunkat is megkönnyíti. Nem érdemes tagadni, hogy egy kutyus szobatisztaságra nevelése bizony fokozott éberséget, sok türelmet és kitartást igényel.
Testi fenyítést soha ne alkalmazzunk a kiskutyánál, ha véletlenül bepisil. Nem érti ugyanis, hogy mi történik és miért, így többet ártunk vele, mint használunk. A leszidás azonban jótékonyan hat, ezt viszont tényleg azonnal meg kell tennünk, mert pár perc elteltével sem tudja már a büntetést a bevizeléshez kötni. Fontos, hogy a büntetésnél mindig legyünk következetesek, és mindig hasonlóan végezzük.
A csokoládé főképp kakaóporból készül, amelyet a Theobroma cacaonevű növény pörkölt magjából nyernek. A teobromin a kakaó fő alkaloidja, a koffeinhez hasonló vegyület. Az emberre serkentőleg hat, a kutyának viszont már kis mennyiség is mérgezést okozhat. A kutya szervezete ugyanis sokkal lassabban képes lebontani ezt az alkaloidot, mint az emberi szervezet.
A legtöbb teobromin a kakóporban és a keserű csokoládéban van. A tejcsokoládé teobromintartalma az előbbiek töredéke, a fehér csokoládéban pedig szinte alig van jelen ez az alkaloid. Ez persze nem jelenti azt, hogy a mindenféle "bevonómasszából" készült mikulás nyugodtan adható a kutyának, hiszen az úgysem látott kakaót... Éppen ellenkezőleg, attól még inkább tartózkodjunk!
Csokoládémérgezési tünetek
A kutyák csokoládémérgezési tünetei általában egy nap elteltével, de nem ritkán már néhány órával a fogyasztás után jelentkeznek. Leggyakoribb tünetek a hányás, hasmenés, a has nyomásérzékenysége, szomjúság, izgatottság, szapora szívverés, nyálzás.
A csokoládéban található koffein - az emberhez hasonlóan - a kutyáknál is a központi idegrendszerre hat: fokozza a szívműködést, anyagcserét, légzést.
Súlyos teobromin- vagy koffeinmérgezés izomgyengeséget, szívritmus-zavarokat, veseelégtelenséget okozhat, amely tünetek később rángógörcsökben és a vérkeringés összeomlásában nyilvánulhatnak meg. Az elhullás ilyen esetben 24 órán belül bekövetkezhet.
Megelőzés, gyógykezelés
A legfontosabb, hogy a tulajdonos tisztában legyen a csokoládé kutyára gyakorolt hatásával és ne etesse túl az állatot. Csokoládét soha ne hagyjunk olyan helyen, ahol a kutya elérheti. Ünnepek alkalmával zárjuk el a kutyától szabadon hagyott finomságokat, mert nem érzi a veszélyt és mohón felfalná az édességeket.
Ha észre vesszük, hogy a kutya csokoládémérgezést kaphatott, azonnal forduljunk állatorvoshoz. Ugyan a csokoládémérgezés ellenszere még nem ismert, de a még fel nem szívódott méreganyag az állat szervezetéből eltávolítható és a betegség tünetei enyhíthetők.
És mi a helyzet a kutyacsokival?
A kereskedelemben kapható kutyacsokoládé egészséges táplálék, jutalomfalatnak kiváló. Ez nem azt jeleni, hogy táblaszám etethetjük vele kutyánkat, de mérgezési tüneteket - a csökkentett kakaótartalom miatt - nem fog kiváltani.
És ha már mindenképpen meg szerténk ajándékozni kedvencünket, akkor a mikuláscsomagba rakjunk diót, gumicsirkét vagy kifejezetten ebeknek készített jutalomfalatot!
Miért van az, hogy amikor otthon vagyunk, kutyánk tisztelettudó és engedelmes, ám amint kitesszük a lábunkat otthonról, rögtön átváltozik szárazföldi rombolóvá?
Mire hazaérünk, a tévé távirányítója darabokban, a cipőnkből is hiányzik egy darab, és ez a lista egyre csak bővül és bővül... Miért teszik mindezt?
Unaloműző...
Nos, sorolhatnánk az okokat, de a legkézenfekvőbb magyarázat, hogy egyszerűen unatkoznak! Ha a gazdi nincs otthon, muszáj valamivel pótolni a hiányát, és létezhet erre megfelelőbb, mint a gazdi holmija? Az állat nem tudja, mi a különbség a cipőnk és a játékai között, neki valamennyi csupán játék.
Természetesen tudja, hogy nem örülünk, amikor azt rágja, amit nem lenne szabad, tehát vár addig, míg elmegyünk otthonról, hogy kedvére garázdálkodhasson!
Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy a gödörásás, rombolás utáni dorgálás egyáltalán nem hatásos, kielégült pofával mutatja a gazfickó eb a többórányi földhordása, rongálása eredményeképpen kialakított rókavárát vagy egyéb alkotását.
Megoldás lehet a problémára, ha megpróbáljuk akár napi többször sétáltatni, kimozgatni, lefoglalni a fajta jellegének megfelelő (keresés, apportírozás, helybennmaradás) szellemileg, fizikailag is kimerítő feladatokkal. Kivisszük a mezőre futtatni, úsztatjuk tavasztól, esetleg felkeresünk a környéken egy kutyaiskolát, kiképzőt, fajtaspecifikus tanfolyamokat, táborokat. Ők bizonyára sokat tudnának segíteni a feladatok, játékok elsajátításában.
A lényeg, hogy ne unatkozzon ebünk, legyenek feladatai, amit akár később a kertben is tudunk vele csináltatni. A kutya a RENDSZERES foglalkozások és játékok, séták időpontjára fog koncentrálni, nem gödröt ásni és cipőt rágcsálni. Megéri a befektetett energiát!
A felfedezés öröme
A rágcsálás másik lehetséges oka a puszta kíváncsiság. A kölyökkutyák és a fiatal kutyusok a szájukon keresztül (íz és állag) fedezik fel a világot.
A kiskutyák fogzási időben - akárcsak a gyerekek - mindent a szájukba vesznek, hogy segítsék előbújni fogaikat és csökkentsék az azzal járó fájdalmat. Ez a rágási hajlam a felnőtté válás során általában alábbhagy, de némelyik fajta, mint például a labrador retriever, megőrizheti ezt a rossz szokását.
A csábító illat
Ami csábítóvá teszi kutyánk számára holminkat saját játékaival szemben, az a mi illatunk! Az elkerítés segíthet, de az is jó megoldás, ha érdekes és ízletes játékokkal tereljük el figyelmüket ruháinkról.
Ugyanakkor a rágás segít kutyánknak legyőzni félelmeit.
Például egy nagyobb égiháború alatti rágcsálás a mennydörgés-fóbiás kutyáknak hozhat megkönnyebbülést. Ilyen esetben a kiváltó okot nagyon könnyű beazonosítani, ugyanis csak vihar után találhatunk szétrágott dolgokat, ráadásul kutyusunk reszketve bújik biztos helyre a vihar elől.
A gazdim nélkül soha!
Az egyedüllét is okozhat "rágásos tüneteket": azok a kutyusok, amelyek szinte elválaszthatatlanok gazdijuktól általában nagyon magányosnak érzik magukat nélkülük. Kutyusunk valószínűleg ilyen problémával küzd, ha az ajtó mellett, illetve az ajtón találunk rágásra utaló nyomokat, ilyenkor ugyanis próbál áttörni azon a helyen, amely elválasztja őt szeretett gazdijától. Jellemző még az ilyen állatra, hogy mindenhova követi gazdáját és semmit sem hajlandó csinálni nélküle. Állatorvos segítségével azonban "függetleníthetjük" kutyusunkat magunktól, ezzel megkönnyítve saját magunk és az ő életét is.
Ne felejtsük tehát: több játék = kevesebb kidobott cipő!
Hozzászólások (0)
Bejelentkezéshez kattints ide, ha még nem regisztráltál, regisztrálj!